A 2013-ban megjelent román Magyar–román kulturális szótár (Dicţionar cultural maghiar-român) bemutatásakor többen jelezték azt az igényt, hogy magyar nyelven is meg kellene szerkeszteni és jelentetni ennek a szótárnak a magyar közönség számára készült változatát. A szótárat elsősorban azoknak szánjuk, akik nem erdélyiek, akik Erdélybe látogatnak, ismerkednek Erdély múltbeli és mai világával, de az erdélyi olvasók is haszonnal forgathatják majd. Ez a kulturális szótár is a tágan értelmezett kultúra koncepcióját követi: a népi és az elit kultúra szimbólum értékű anyagi és szellemi elemeit mutatja be. A kiadás kellő támogatottsága esetén gondolni lehetne képekkel, térképekkel illusztrált változatra. A 2014-es pályázat keretében a szótár anyagának munkaváltozatát állítottuk össze. 2015-ben a szótár anyagát újabb szócikkekkel egészítettük ki (az erdélyi egyházak, a földrajzi objektumok és a hagyományos erdélyi iskolákra, gimnáziumokra vonatkozóan), és képanyaggal bővítettük (mintegy 40 képpel). Elkészítettük a szótár név- és tárgymutatóját. A továbbiakban az erdélyi régiók térképeit szeretnénk megrajzoltatni, véglegesíteni az egyes kulturális területek szócikkeit (pl. sportélet, zene) és lektoráltatni a teljes lexikográfiai anyagot külső munkatársak bevonásával.  A szerkesztési munkálatokat Péntek János és Benő Attila végezte külső munkatársak segítségével.

A Termini Kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának (http://ht.nytud.hu/htonline) fejlesztése és karbantartása a pályázati feladatnak megfelelően új szócikkek megjelentetésére, a szócikkek képekkel való illusztrálására és etimológiai információk feltárására és bevitelére irányult 2015-ben.  

A szócikkek a határon túli nyelvváltozatok specifikus szavairól a következő adatokat tartalmazzák: jelentésbeli, fogalomköri, nyelvhasználati, stilisztikai és kontextusbeli információk az egyes szavakról és szószerkezetekről a kidolgozott és következetesen alkalmazott minősítésrendszerek alapján; a lexikai egységek alak- és írásváltozatai, szófaja, ragozási módja, származása, etimonja, régióbeli elterjedtsége, nyelvváltozati, dialektusbeli és regiszter jellegű meghatározottságai. Az egyes szócikkekben ugyanakkor a stílusváltozati, időbeliségi és az érzelmi viszonyulásra utaló minősítéseket is találunk: fogalmi jelentések, fogalmi kör behatárolása, elterjedtség, gyakoriság, nyelvváltozat. A szó lexikográfiai és szociolingvisztikai jellegzetességeinek megértését és a nyelvi kutatásokban való használatóságát a viszonylag nagyszámú példamondatok is támogatják. Ezeknek a minősítő, értékelő adatoknak a megjelenítése az egyes szócikkekben előzetes adatgyűjtést és lexikográfiai, etimológiai kutatást igényel. 

2015-ben összesen 40 olyan új szócikk készült, amely ezeket a stilisztikai és kontextuális információkat teljes mértékben tartalmazzák. Juhász Tihamér munkatársunknak köszönhetően 2015-től a szócikkeket képekkel is illusztrálhatjuk. Ebben az évben 30 képpel gazdagítottuk az egyes szócikkek információit. Az idegen szavak eredére vonatkozó információk megjelentetésén is dolgoztunk: mintegy 50 szócikk anyaga bővült elsődleges és másodlagos etimológiai információkkal. A szótár lexikográfiai adatainak folyamatos gazdagítását 2015-ben  Benő Attila és Dimény Hajnalka végezte.

2015-ben véglegesítettük a szótár anyagát, korrektúráztuk a szócikkeket, lektoráltuk az anyagot, és ez alapján újabb szócikkek készültek, majd elvégeztük a szótár nyomdai előkészítését. A 440 oldalas szótár megjelent 2015 novemberében az MTA Domus Hungarica Alapítványa és a Bethlen Gábor Alap támogatásával.  

2015. december 16-án bemutattuk a szótárat a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék által szervezett könyvbemutatón (http://hunlang.lett.ubbcluj.ro/hu/hirek/nyelveszkbv).

Az iroda munkatársainak tevékenysége nyelvi, nyelvhelyességi és terminológiai kérdések megoldására is irányult. Ez a tevékenység az elektronikus és nyomtatott sajtó, kulturális és oktatási intézmények nyelvhasználattal kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolását jelentette. Péntek János és Benő Attila vett részt ebben a nyelvi közönségszolgálatban. 2015-ben a Kolozsvári Rádió és a kolozsvári napilap a Szabadság igényelte a nyelvi tanácsadást. A magyar nyelv napja alkalmából Benő Attila cikkét írt a kolozsvári napilapban a magyar nyelvhasználat és a nyelvi jogok bővítésének szükségességéről.

Ugyancsak a szakmai közéleti tevékenységbe tartozik a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapjának folyamatos fejlesztése, a nyelvi, nyelvészeti vonatkozású hírek megjelenítése, a kiadványokról való tájékoztatás. 

A moldvai magyar tájnyelv szótára 3. kötete a közmagyar–moldvai tájnyelvi rész. Az első két kötet anyagát ez úgy jeleníti meg, hogy a címszóként a közmagyar (magyar köznyelvi) szavak szerepelnek, azaz a köznyelv szavai által megjelölt fogalmak, ezt követően a szócikk minden egyes fogalomnak a moldvai magyar tájnyelvi megnevezését adja meg, visszautalva a szótár első két kötetbeli teljes anyagára, adattárára. Ezt a szemléletet nevezik onomasziológiainak, jelöléstaninak a nyelvészetben. Ilyen értelemben a 3. kötet fogalmi alapú mutatója is a teljes anyagnak. Erre azért volt szükség mint teljesen új megoldásra a magyar szótárirodalomban, mivel a moldvai tájnyelv szókincsében nagyon heterogén: nagy a földrajzi, időbeli, tipológiai változatossága, a magyar és a román nyelv is keveredik a magyar nyelvhasználatban. Ebből következően egy-egy fogalomnak akár 15–20 megnevezése (heteronimája) is lehet. Ezen az alapon válik lehetővé a legfontosabb tárgyi fogalmak rajzokkal való illusztrálása is.

Mostani állapotában (az illusztrációs anyag nélkül) a 3. kötet terjedelme 424 oldal, 10740 szócikk, 479000 karakter.  A néprajzi illusztrációs anyagot Tófalvi (Tusa) Nóra grafikus készítette. 43 rajz készült el, ennek anyaga még bővül, szándékunk szerint dokumentációs jellegű fényképek felhasználásával is. A szótár megjelenése 2018-ban várható (2016-ban jelenik meg az első, 2017-ben a második, 2018-ban a harmadik).

2009-től Intézetünk honlapján elérhető a Román Akadémia magyar nyelvű szaklapja a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. Célunk, hogy a szaklap valamennyi évfolyama az interneten olvashatóvá váljék. 2009-2014 között sikerült digitalizálni és a Intézet honlapján megjeleníteni az 1969-2013-as évfolyamokat is (www.sztanyi.ro). A pályázati időszakban kitűzött célunk volt az 1965-1968 közötti évfolyamokat is hasonló módon digitalizálni és megjeleníteni (összesen mintegy 1600 oldalt).  Ezt a vállalt feladatot is teljes mértékben megvalósítottuk. A digitalizálási munkálatokat Juhász Tihamér végezte. A folyóiratszámok beszerzését, a munkálat felügyeletét és ellenőrzését Benő Attila végezte. 

A projekt kutatásai az erdélyi helynevek gyűjtése és közzététele területét képviselő kutatások, amelyek öt, helynévtani szempontból eddig még feltáratlan csíki település helynévtérképének az elkészítésére irányultak. A szóban forgó települések között Tusnádfürdő város (r. Băile Tuşnad) és a hozzá tartozó Kárpitusbánya nevű falu, bányatelep (r. Carpitus), ugyanakkor Tusnád község (r. comuna Tuşnad) falvai szerepelnek, azaz Csíkverebes (r. Vrabia), Tusnád (r. Tuşnad) és Újtusnád (r. Tuşnadu Nou). A névföldrajzi módszert is érvényesítő csíki helynévkutatások kartográfiai munkálatai több fázisra tagolódnak: 1. a gyűjtés során alkalmazandó bel- és külterületi térképvázlatok meghatározott források alapján való elkészítése, 2. a gyűjtött helynevek térképre vetítése, 3. a helynévtérképek ellenőrzése térképismerő helyi adatközlők segítségével, 3. a helynévtérképek számozásos módszert követő változatának összeállítása, 4. a számozás módszerét követő térképek elektronikusan szerkesztett változatának elkészítése. 

A beszámolási időszak mindenekelőtt a gyűjtőmunka előkészítő munkálataival indult, amelyek keretében sor került az előzményirodalom, a hozzáférhető források feltárására, a gyűjtés, a térképkészítés partnereivel való kapcsolatfelvételre, a gyűjtés térképvázlatainak az elkészítésére. A helyszíni gyűjtés során jól meghatározott szempontok szerint kiválasztott helyi adatközlők segítségével összegyűlt a vizsgált települések bel- és külterületi mai élő helynévanyaga, de a forrásokból gyűjtött történeti névanyag ma élő részlegének a feltárása is megtörtént, ugyanakkor elkészültek a települések ma élő bel- és külterületi helynévanyagának térképvázlatai is. A gyűjtött helynévanyag rendezése, cédulázása, térképi lokalizálása ellenőrzése, a térképvázlatok elektronikusan szerkesztett változatának megrajzoltatása is megtörtént.   

A gyűjtés megszervezésének és lebonyolításának partnerei között Tusnádfürdő város (Tusnádfürdő, Olt u. 63. sz., Hargita megye) és Tusnád község (Tusnád, 176. sz., Hargita megye) Polgármesteri Hivatalát kell megemlíteni, amelyek a gyűjtés központi informátorai, az adminisztratív és kataszteri térképek kölcsönzői voltak. Az előbbi esetében Albert Tibor a kapcsolattartó személy (tel.: 0266-355006; e-mail: primb@kabelkon.ro), az utóbbi esetében pedig Éltes Károly (tel.: 0266-334235; eltesk@gmail.com). A térképkészítés partnereként a csíkszeredai CartoService Kft. emelhető ki (Csíkszereda, Szász Endre u. 14 sz., Hargita megye), amely a települések térképvázlatainak elektronikusan szerkesztett változatát készítette el. A kapcsolattartó személy: Lipeczky Erna-Andrea (tel.: 0266-372144; e-mail: marketing@cartoservice.ro)

A csíki mikrotoponímiai kutatások során sikerült feltárni Tusnádfürdő város és Tusnád község élő és történeti helynévanyagát. Tusnádfürdő város és a hozzá tartozó Kárpitusbánya falu 98 hektárnyi, kizárólag belterület jellegű térségéből összesen 46 belterületi név gyűlt össze. Tusnád község 7664 hektár területéről 689 helynév tárult fel. A belterületről 152 (Csíkverebes 26, Tusnád 71, Újtusnád 55), a külterületről 537 név gyűlt össze. A vizsgált településekről összesen öt, a számozás módszerét követő, elektronikusan szerkesztett helynévtérkép készült. Ezek a JPEG fájlformátumban mellékelt térképek a következők: Csíkverebes A (l. Csíkverebes 642x399 JPEG-kép), Tusnád A (l. Tusnád 3498x2483 JPEG-kép), Tusnádfürdő (l. Tusnádfürdő 2497x3507 JPEG-kép ), Újtusnád A (l. Újtusnád 3501x2480 JPEG-kép) című belterületi és Tusnád község B című (l. Tusnád község 4956x7015 JPGE-kép) külterületi térképek. A belterületi térképek az utca- és úthálózatról, vízrajzról informálnak, a külterületi térkép római számokkal jelzi a települések belterületi egységeit (I. = Csíkverebes, II. = Tusnád, III. = Újtusnád, IV. = Tusnádfürdő, V. = Kárpitusbánya), de tájékoztat a vízrajzról és az úthálózatról is. A Corel grafikus program alapján elektronikusan szerkesztett helynévtérképek készítője a csíkszeredai CartoService Kft. két munkatársa, Lipeczky Erna-Andrea és Sántha Zsuzsanna.

A kutatást Dr. Csomortáni Magdolna vezette.

Ezzel kapcsolatos tevékenységünk, eredményeink:

2015. május 27. Az OFI révkomáromi konferenciáján (Magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében – a jövő dilemmái) előadást tartott Péntek János: A magyar nyelvű oktatás lehetőségeiről Erdélyben.

2015. június 30.  Péntek János interjúja az EMTV-ben a közoktatás gondjairól, július 7-én a Kolozsvári Televízióban a szórványoktatásról.

2015. október 15–17-én a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat Anyanyelvi nevelés és nyelvi revitalizáció témájú konferenciáján Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar szervezésében plenáris előadást tartott Péntek János (Anyanyelvi nevelés: miért, mit, hogyan … és kik?),  Benő Attila (Termini szótár és terminológia), Kádár Edit (Magyar nyelvi revitalizáció) és Sorbán Angella (Gazdaság és nyelvhasználat).

2015. október 29-én Torockón Péntek János részvétele, hozzászólása az Iskolák veszélyben című konferencián.

2016. január 21-én Péntek János előadása Csíkszeredában: A romániai magyar közoktatás helyzetéről és lehetőségeiről.