Támogatók: 

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai Péntek János akadémikus szakmai felügyeletével és Benő Attila irányításával 2015-ben a következő tudományos programokon dolgoztak:

1. Jelentéskölcsönzések a moldvai magyarok kétnyelvűségében. Lexikográfiai és kontaktológiai korpusz összeállítása

A moldvai magyar tájnyelv szótára (szerk. Péntek János) alapján lehetőség nyílt a jelentéskölcsönzés típusainak és folyamatának behatóbb vizsgálatára. Első lépésben olyan elektronikus adatbázist hoztunk létre, amely tartalmazza a két kötetes, közel ezer oldalas szótár valamennyi olyan adatát, amely a jelentéskölcsönzés jelenségkörét érinti. A magyar szavak román jelentéseinek mintája szerinti szóhasználatát adatolják az olyan lexikai egységek, mint a következők: dob ’gömböc’ (← r. tobă), jóság ’finom étel’ (← r. bunătate, bunătăţi), megcsinál ’megront’ (← r. a face ’a fermeca’),   rakás ’csoport’ (← r. grămadă ’cantitate, număr mare de fiinţe’), tanácsol ’pletykál, beszélget’ (← r. a se sfătui ’(pop.) a  sta la vorbă’),  tart ’ragaszkodik valamihez’ (← r. a ţine la cineve, ceva),    unoka ’unokaöcs’, ’unokahúg’ (← r. nepot, nepoată). Az adatbázis mintegy 200 ilyen lexikai egységet tartalmaz a vonatkozó nyelvi adatok hangalakjának és jelentésének megadásával a következő szempontok szerint: 1. Sorszám, 2.  A (moldvai nyelvjárási) szó, kifejezés hangalakja, 3.  A nyelvjárási szó, kifejezés jelentése, 4.  A hatást gyakorló román szó hangalakja, 5.  A román szó  jelentése, 5. Megjegyzések. E lexikai és jelentésbeli viszonyok meghatározása minden egyes adat esetében kutatói, feltáró munkát igényelt: magyar és román tájnyelvi és értelmező szótárakban való ellenőrzését a feltételezett román hatásnak. Célunk, hogy e kétnyelvű lexikográfiai korpusz alapján nagyobb tanulmányt írjunk a moldvai magyar nyelvjárás ért közvetett román nyelvi hatás tipológiájáról. Az adatbázist dr. Benő Attila és dr. Péntek János készítette a több évtizedes terpmunka eredményeit megjelenítő A moldvai magyar tájnyelv szótára alapján (melynek az első kötete 2016-ban jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában), felhasználva a kéziratban levő második kötet is.

2.  Az erdélyi nyelvföldrajzi és kontaktológiai kutatások negyedszázada (1950–1975). Márton Gyula emlékkonferencia. Tanulmányokat, visszaemlékezéseket tartalmazó emlékkötet és életmű-bibliográfia megjelentetése.

2016. december 17-én, Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megszerveztük a Márton Gyula (1916–1976) emlékkonferenciát a neves nyelvészprofesszor emlékére (A konferencia programja megtekinthető a magyar nyelvészeti tanszék honlapján: www.hunlang.lett.ubbcluj.ro). Erre az alkalomra tanulmányokat, visszaemlékezéseket tartalamzó emlékkötetet szerkesztettünk: Czégényi Dóra - Péntek János (szerk.): Emlékkönyv Márton Gyula születésének centenáriumára. Erdélyi  Múzeum-Egyesület, Kolozsvár 2016. 144 oldal. Ugyancsak erre a konferencia időpontjára jelent meg a váradi Europrint kiadónál Márton Gyula életmű-bibliográfiája Kádár Edit szerkesztésében és Péntek János bevezető tanulmányával, amelyben az egykori tanítvány értékeli Márton Gyula több évtizedes kutatói és oktató pályáját. A kötet letölthető elektronikus formában a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján: http://sztanyi.ro/download/Marton_Gyula_Erdelyi_magyar_vegso.pdf. A program megvalósulását Czégényi Dóra és Péntek János irányító, szerkesztő tevékenysége tette lehetővé. 

3. Az erdélyi magyar földrajzi nevek kodifikációjával kapcsolatos, korábban elkezdett munkálatok folytatása. A húsz százalékon felüli magyar lakossággal rendelkező települések standard helységnevei állományának táblázatos bemutatása.

A feliratozható erdélyi magyar településnevek táblázatos bemutatásával kapcsolatos pályázat céljai megvalósultak. A pályázati munkálatok felülvizsgálták az erdélyi magyar településnevek korábban összeállított állományát, a helyesírás és a településszerkezeti változások szempontja alapján módosították azt. A feliratozható romániai magyar településnevek – magyar-román névjegyzék című Excel-táblázatos bemutatás összesíti a munkálatok eredményeit. Az 1078 feliratozható településnév Excel-táblázatos listája olyan magyar-román névjegyzék, amelynek A oszlopában a magyar településnevek sorakoznak ábécérendben, B oszlopában pedig azok párhuzamos román nyelvi megfelelői. A további oszlopok azoknak a közigazgatási egységeknek a magyar-román megnevezését tüntetik fel, amelyekhez a szóban forgó településnevek jelölte települések tartoznak: municípium, város, község (C, D oszlop), megye (E, F oszlop). A névjegyzék a magyar helységnévhasználat egységesítésének ügyét szolgálhatja: lehetséges eszközként járulhat hozzá a pillanatnyilag változatok sokaságában használatos romániai magyar helységnevek állományának, használatának egységesítési folyamatához. Célunk, hogy az adatok ellenőrzése után a névanyagot megjelenítsük a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján ilyen módon is segítve a mai erdélyi magyar és román településnevek világában való tájékozódást. Az adatbázist dr. Csomortáni Magdolna nyelvészkutató állította össze több forrás elemzésével. 

4. Az észlelést és az érzékelést kifejező igék szemantikája és szintaktikai viselkedése a magyarban.  Adatbázis készítése és tanulmányírás. 

A nemzetközi szakirodalom az angol és az újlatin nyelvek esetében kettőségről beszél az észlelést és érzékelést kifejező igéket illetően. Kettőségről abban az értelemben, hogy ugyanazok az igék egyaránt kifejezhetnek észlelést is és érzékelést is. A magyar nyelvre, úgy tűnik, nem feltétlenül áll ugyanez. Az észlelést és az érzékelést kifejező igék nemcsak alakjukat illetően különülnek el egymástól, hanem szintaktikai viselkedésüket illetően is. Egy, a magyar igék több grammatikai és szemantikai elemét, tulajdonságát tartalmazó adatbázis alapján szeretném megvizsgálni a magyar igék szemantikai struktúráját és szintaktikai viselkedését az észlelést és érzékelést kifejező igék kérdését illetően. Ezzel a jelenségkörrel kapcsolatos adatbázist és tanulmányt Dimény Hajnalka egyetemi tanársegéd állította össze.  A vizsgálatot egy, A magyar nyelv értelmező kéziszótárának igeanyaga alapján létrehozott adatbázis tette lehetővé. 

5. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények további évfolyamainak a digitalizálása és internetes megjelenítése.

2009-től Intézetünk honlapján elérhető a Román Akadémia magyar nyelvű szaklapja a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. Célunk, hogy a szaklap valamennyi évfolyama az interneten olvashatóvá váljék. 2009-2015 között sikerült digitalizálni és a Intézet honlapján megjeleníteni az 1961-2015-ös évfolyamokat is (www.sztanyi.ro). A 2016-ban kitűzött célunk volt az 1958-1960 közötti évfolyamokat is hasonló módon digitalizálni és megjeleníteni (összesen mintegy 600 oldalt). Ezt a vállalt feladatot is teljes mértékben megvalósítottuk. A digitalizálási munkálatokat Juhász Tihamér végezte. A folyóiratszámok beszerzését, a munkálat felügyeletét és ellenőrzését Benő Attila végezte. 

6. A Termini magyar nyelvi szótár és adatbázis (Ht-online) újabb szócikkekkel és illusztratív képekkel való gazdagítása.

A Termini Kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának (http://ht.nytud.hu/htonline) fejlesztése és karbantartása a pályázati feladatnak megfelelően új szócikkek megjelentetésére, a szócikkek képekkel való illusztrálására irányult 2016-ban. A szócikkek a határon túli nyelvváltozatok specifikus szavairól a következő adatokat tartalmazzák: jelentésbeli, fogalomköri, nyelvhasználati, stilisztikai és kontextusbeli információk az egyes szavakról és szószerkezetekről a kidolgozott és következetesen alkalmazott minősítésrendszerek alapján; a lexikai egységek alak- és írásváltozatai, szófaja, ragozási módja, származása, etimonja, régióbeli elterjedtsége, nyelvváltozati, dialektusbeli és regiszter jellegű meghatározottságai. Az egyes szócikkekben ugyanakkor a stílusváltozati, időbeliségi és az érzelmi viszonyulásra utaló minősítéseket is találunk: fogalmi jelentések, fogalmi kör behatárolása, elterjedtség, gyakoriság, nyelvváltozat. A szó lexikográfiai és szociolingvisztikai jellegzetességeinek megértését és a nyelvi kutatásokban való használatóságát a viszonylag nagyszámú példamondatok is támogatják. Ezeknek a minősítő, értékelő adatoknak a megjelenítése az egyes szócikkekben előzetes adatgyűjtést és lexikográfiai, etimológiai kutatást igényel. 2016-ben összesen 30 olyan új szócikk készült, amely ezeket a stilisztikai és kontextuális információkat teljes mértékben tartalmazzák. Ugyancsak ebben az évben 30 illusztratív képpel gazdagítottuk az egyes szócikkek információit. Ezekett a lexikográfia munkálatot Benő Attila végezte.

7. Erdélyi helynevek kutatása: Csíkszereda mai helynevei elektronikus, bel- és külterületi térképének elkészítése.   

Csíkszereda mai, élő helyneveinek adattárához két helynévtérkép készült el, Csíkszereda valamennyi bel- és külterületi nevének felhasználásával. A két térkép a helynevek térbeli elterjedését ábrázolja. Összesen 391 belterületi és 871 külterületi név felhasználásával készültek a térképek. Az elektronikus formában elkészült térképeken az egyes földrajzi neveket számadatok helyettesítik. A munkálat a Csíkszeredai Topo Sevice Kft. munkatársaival való együttműködés eredményeként készült el. A rendkívül gazdag információ mennyiséget tartalmazó térképlapok igen jól hasznosíthatók a társtudományok területén (helynévkutatás, helynévtörténet, nyelvtörténet, helynévrajz, vízrajz, művelődéstörténet, közigazgatás-történet, mikrotoponímia) és az interdiszciplináris vizsgálatokban. A munkálatokat Csomortáni Magdolna egyetemi adjunktus vezette. 

8. Nyelvi sérelmek, nyelvi konfliktusok. Nyelvjogi helyzetek és problémák elemzése, tanácsadás. Sajtónyelvi adatbázis a vonatkozó cikkekről. 

Intézetünk munkatársai több intézet képviselőjével tanácskoztak az erdélyi magyar nyelvhasználati gondokkal kapcsolatban. E célból kapcsolatba léptünk a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézettel (Kiss Tamással), az Igen, tessék! civil nyelvi mozgalom jogászával, Bethlendi Andrással. Publikációk is születtek az erdélyi magyar nyelv jelenlegi folyamatairól, a nyelvhasználati politikai-jogi kontextusáról:  Péntek János: Nyelvi sziget- és szórványhelyzetek, folyamatok. In. Cseke Péter szerk. Szigetek – szórványok a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában. Korunk – Komp-Press, Kolozsvár. 29–36. Benő Attila – Péntek János: Hungarians in Transylvania: Language policy and mainstream language ideologies in Romania. In. Sociolinguistic Transition in Former Eastern Bloc Countries. Two Decades after the Regime Change. Series: Prague Papers on Language, Society and Interaction / Prager Arbeiten zur Sprache, Gesellschaft und Interaktion.  Ed. by Marian Sloboda, Petteri Laihonen and Anastassia Zabrodskaja. Peter Lang International Academic Publishers. 185–205.  ISBN: 9783653054378 Péntek János: Szép szavunk: az inkriminált községháza. In. Krónika 2016. nov. 11–13. 18/220: 14. Tematikailag ehhez kapcsolódik a Benő Attila és Csernicskó István által szervezett szimpózium Hungarológiai Kongresszus keretében (A nyelvi jogok helyzete és nyelvi tervezés a Magyarországgal szomszédos nyelvi régiókban), valamint az eszéki Termini konferencia a nyelvmegtartás kérdéséről, az ott tartott előadások 2016 október 21-23-án (Benő Attila, Sorbán Angella, Péntek János).

9. A „civil” nyelvi mozgalmak szakmai támogatása (Pl. az Igen, tessék! mozgalom.)

A pályázati időszakban erősödött a kapcsolat az anyanyelvi civil mozgalmak szervezőivel: Kolozsváron az Igen, tessék!-kel, Csíkszeredában a Veress Dávid vezette csoporttal, valamint a marosvásárhelyi civil mozgalom vezetőivel. Péntek János, szakmai igazgató részt vett előadással a zsoboki anyanyelvi tábor rendezvényén (júl. 11), és Csíkszeredában: A Nyelvhasználat térben és időben című konferencián előadást tartott november 14-én és a sajtó képviselőivel is találkozott. 

10. Könyvkiadás.

2016-os évre terveztük Katona Hajnal 2015-ben megvédett kiváló doktori értekezésének kiadását a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványsorozatában Nyelvi attitűd és jogismeret erdélyi magyar közösségekben. Szociolingvisztikai vizsgálat címmel A kötet meg is jelent az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének gondozásában 2016 végén 378 oldal terjedelemben (ISBN: 978-606-93609-4-1) és az IDEA könyvesboltban elérhető lesz, és interneten is megrendelhetővé válik. A kötet anyagát Szilágyi N. Sándor lektorálta. A szótár borítótervét Ördög-Gyárfás Ágota készítette. A korrektúrát Ördög-Gyárfás Ágnes végezte.

11. Nyelvhasználati közönségszolgálat (elektronikus és nyomtatott sajtó, kulturális és oktatási intézmények nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseinek megoldása). 

Irodánk folyamatos együttműködött a Magyar Újságírók Romániai Szövetségével a sajtónyelvi problémák, fordítási kérdések megoldás érdekében. Közvetlen kapcsolatunk volt a Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádióval, a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztőségével, interjúk keretében beszéltünk az aktuális nyelvi konfliktusokról, anyanyelvi rendezvényekről. Szilágy és Hargita megyében is, több alkalommal is volt találkozó a sajtóval. Folytattuk a kapcsolatot és a tanácsadást a zilahi megjelenésű Hepehupa kulturális folyóirat szerkesztőivel.

 12. Tanácskozások és konferenciák szervezése: 1. Az erdélyi magyar helységnevekkel kapcsolatos nyelvhasználati gondok (tanácskozás, Marosvásárhely, 2016. május 20–22.), 19. Élőnyelvi Konferencia (Marosvásárhely, 2016. szept. 7–9).

Marosvásárhelyen A magyar nyelv napjai rendezvény keretében került sor „Az erdélyi magyar helységnevekkel kapcsolatos nyelvhasználati gondok” című konferenciára (részt vett többek között Hoffmann István, Csomortáni Magdolna, Sebestyén Mihály), a konferenciát Péntek János szervezte és vezette, 2016. május 20–22. Szimpóziumok szervezése a Hungarológiai Kongresszus keretében (Nyelvi sokszínűség: a Kárpát-medencei magyarság jelene és jövője) Péntek János előadása Jegenyében (meg is jelent: Kalotaszeg a tudomány térképén. In: IX. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia. Jegenye-fürdő, 2016. június 30–július 3. 1. füzet. 86–91.); Nagyenyeden az erdélyi ref. oktatásról szervezett konferencián: Oktatás–nevelés anyanyelven, anyanyelv által (ápr. 30); Csíksomlyón, a Castellum konferencia keretében. Az Élőnyelvi kutatások és dialektológia címmel megszervezett nemzetközi jellegű 19. Élőnyelvi Konferenciának társszervezője volt a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. A konferencia szervezésében közvetlenül részt vett Benő Attila a jelentkezések elbírálásától a tudományos és kulturális program megtervezéséig és kivitelezéséig. A közel 100 részvevővel zajlott nyelvészeti konferencia szinte valamennyi magyarországi egyetemi központ képviseltette magát. Várhatóan a konferencia előadásaiból kötet fog megjelenni 2017-ben.